Mindegy, mit tesznek a világ jegybankjai, katasztrófa lesz a vége így is, úgy is – véli Mr. Végzet, a közgazdász, aki a 2008-as válságot is megjósolta. 2013.11.08

Akármit tesznek a világ legnagyobb jegybankjai, mindenképpen katasztrófával végződő útra terelhetik a világgazdaságot - véli Nouriel Roubini, New York-i sztárközgazdász, aki a Mr. Végzet nevet azzal érdemelte ki, hogy megjósolta a pénzügyi válság kirobbanását.

Feloldhatatlan dilemma elé kerültek a jegybanki vezetők, állítja Roubini. A pénzügyi válság után úgynevezett szokatlan módszerek alkalmazásába kezdtek: nullára vagy nulla közelébe vitték le az alapkamatot, továbbá kötvényvásárlásokkal bővítik a pénzkínálatot abban a reményben, hogy lendületbe hozhatják országaik gazdaságát.


A fellendülés mindezek hatására szerencsésen elindult, ám nem beszélhetünk tempós növekedésről és a gazdaság nem bővül eléggé ahhoz, hogy látványosan mérsékelje a munkanélküliséget. A félsiker enyhén szólva nehéz helyzetbe hozza a döntéshozókat - derült ki Roubini helyzetértékeléséből.


El kell taposni a fellendülést

A meglehetősen rút alternatíva ma így fest: vagy kivégzik az éppen hogy csak elkezdődött kilábalást vagy újabb pénzügyi buborék felfúvódását, és ezzel a 2008-2009-es válság visszatérését kockáztatják. Ha csírájában el akarják fojtani az utóbbi veszélyét, akkor szigorítani kell a hitelfelvétel feltételeit. Ehhez át kell tereleni a pénzt a pénzpiacokra, vagyis el kell taposni a fellendülést.

Ha halogatják a kamatemelést és a monetáris enyhítés visszavonását, akkor azt kockáztatják, hogy a pénzbőség túlpörgetheti az értékpapírpiacokat, amelyek végül összeomolhatnak, súlyos recesszióba taszítva a világgazdaságot. Ennek előjele lehet, hogy a piacra öntött pénz nem jutott tovább a gazdaságba, hanem megmaradt a bankokban.

Az ingyenforrással játszanak a pénzintézetek: egyebek mellett a kamatkülönbözőségek kihasználását célzó úgynevezett carry trade üzleteket kötnek, amelyek gyöngyöző buborékokként lepik el a pénzpiacokat.

Profitéhség és kockázat

Roubini szerint újabb nagy válság lehet tehát a történet vége, kivéve, ha a világ bankrendszerének kockázatait mérséklő intézkedéseket tesznek, amelyek megfékezik a bankok profitéhségtől vezérelt túlzott kockázatvállalását - teszi hozzá a pénzpiaci guru.

Ezzel azonban gondok lehetnek. A Bázel III néven ismert követelmények, amelyeket éppen a pénzügyi válság hatására fogadott el a svájci Bázelben ülésező bankfelügyeleti bizottság, nem feltétlenül működnek majd a tervekkel összhangban - idézte Gerard Capriót, a Williams College professzorát a MarketWatch tőzsdei portál.

Caprio egy nemrégiben tartott Fed-konferencián a Szovjetunióban folytatott tervgazdálkodáshoz hasonlította a bázeli szabályrendszert, mondván: a Bázelben elfogadott szabályok ugyanolyan teljesíthetetlenek.

Jobb rendszer vs. lobbi

Az egyik aggodalomra okot adó körülmény, amely nem kap elég figyelmet, az az, hogy a rendszer belső felépítése olyan összetett, hogy a működése gyakorlatilag ellenőrizhetetlen. Szerintem ez nem fér össze a demokrácia alapelveivel - fogalmazott Caprio. Megjegyzései ugyan nagy tapsot kaptak a konferencián, ám javaslatait már kisebb lelkesedés fogadta.

Szerinte be kellene szüntetni az értékpapírok kockázat szerinti súlyozását - hogy erősítsék a vásárlók felelősségét és kockázatvállalását - és végleg meg kellene szüntetni a bankárok jutalmazását a nagy rizikó vállalásával elérhető nagy haszonért. Emellett fel kellene állítani egy független testületet azzal a feladattal, hogy jelezze a rendszerszintű kockázatok kialakulását, illetve azt, hogy a felügyeleti hatóságok hogyan kezelik ezeket.

A Fed-tanácskozás résztvevői szerint ezeket az intézkedéseket nehéz lenne elfogadtatni a piac szereplőivel.

forrás: fn.hir24.hu